A nyílászáró beszerzése során az esztétikum és az ár mellett a szigorodó energetikai előírások miatt is fokozottan figyelni kell a hőszigetelési értékekre, lég-, víz- és szélellenállóságra, zajszűrésre, tűzállóságra.

"Nem elég arra odafigyelni, mit nyújthat a nyílászáró, ugyanolyan körültekintést igényel beépítés. Egy jó minőségű nyílászárót is el lehet rontani rossz beépítéssel, ráadásul, ha nem a megfelelő szakemberrel, a márkakereskedő dedikált munkatársával építtetjük be, a garanciát is elveszítjük, kijavítani a hibákat pedig még többe kerül majd. A garancia többnyire a felhasznált anyagra, a színtartósságra és a behelyezésre is kiterjed. Egy-két rejtett hiba a rossz beépítés miatt viszont rövid időn belül újabb nyílászárócserét indokolhat” – mondta Búcsi János, a Deceuninck értékesítési menedzsere. A nyílászárógyártó cég közleményben hívja fel a figyelmet a beszerelés buktatóira.

Tipikus buktatók

Még ma is sok esetben a fal közepére helyezzük el az ablakot, annak ellenére, hogy a ház falát még legalább 20-30 cm-es szigetelőréteggel tervezzük ellátni. Az ablak kialakítása miatt azonban, mert már nincs más lehetőség, eltérünk az eredeti tervektől, és vékonyabb szigetelőanyagot építünk be. A legjobb viszont az, ha az ablakot a fal síkjába helyezzük el, és így bőven elfér a vastagabb külső szigetelés is.

Vízszintező, ékek és szerelőpárnák segítségével helyezzük be az ablakot, a keretet pedig rögzítőkkel és csavarokkal stabilizáljuk. Ha nem megfelelő a rögzítés, az negatívan befolyásolja az ablak feszességét és a szárnyak könnyed mozgatását, idővel pedig a nyílászáró élettartamát is. Mindez azért is fontos, mert ha az ablak nem megfelelően kapcsolódik a falazathoz, az párásodással járhat, amely hosszabb távon penészesedéshez vezethet. Emellett a nedvesség megfagyhat az ablakkeret belsejében, ez pedig károsíthatja tömítéseket.

Ezek teszik lehetővé a párazárást belülről és vízállóságot kívülről, ugyanakkor nem mindegy, hogyan és milyen méretben helyezzük fel a szalagokat. A szükséges technikai folyamatokat be kell tartani, különös tekintettel például a sarkokra. Ha az ablakok beépítése során purhabbal szigeteljük a keretet, a száradási idő után ne vágjuk le a kérges felületet, mert ezzel épp a valódi védelmet nyújtó réteget távolítjuk el. A purhab használata is gyakorlatot igényel, jól kell ismerni viselkedését és tulajdonságait. Mindenképp ajánlott párazáró és páraáteresztő fóliát alkalmazni az ilyen esetek elkerülésére.

Fordítsunk elég figyelmet az ablakpárkányokra is, hiszen ha nem megfelelő a hőszigetelésük, hőhidak alakulhatnak ki a párkányok alatt, a hideg levegő pedig a téli hónapokban bejut az ingatlanba. Többféle megoldás létezik, alkalmazhatunk extrudált polisztirol habot a párkány teljes szélességén, de jó megoldást jelenthetnek kiváló hőszigetelési tulajdonságokkal bíró speciális alapprofilok is. A keret alapprofiljainak magasságát úgy érdemes kiválasztani, hogy engedje a megfelelő hőszigetelést és vízzárást a párkány alatt és célszerű 3 fokosnál nagyobb lejtéssel készíteni.

Fontos, hogy a kivitelezésnél távolítsák el a fóliát az ablakkeretről és a szárnyról, így a beépítési folyamat után azonnal kiderül, ha van esetleg bármilyen sérülés rajtuk. A védőfóliákat egyébként sem szabad három hónapnál tovább fennhagyni, utána nagyon nehéz lesz az eltávolításuk.