Hungary

Az adatkezelés egyik jogalapja – a hozzájárulás

A GDPR hallatán sok adatkezelő gyomra görcsbe rándul, az érintettek pedig egyre több alkalommal hivatkoznak a rendelet által biztosított jogokra, amik komoly fejtörést okozhatnak az adatkezelő cégeknek. Sok jogvita és hatósági eljárás megelőzhető, ha a GDPR rendelkezéseit, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság útmutatásait követik az adatkezelők, ezért ezekkel érdemes tisztában lenni – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Az adatkezelés kizárólag meghatározott cél érdekében történhet, továbbá a jogszerűséghez szükséges egy adatkezelési jogalap is. Az alábbi adatkezelési jogalapokat nevesíti a GDPR – fejtette ki dr. Varga Júlia.

Ilyen az érintett hozzájárulása az adatkezeléshez, egy vagy több konkrét célból; ilyen, ha az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél; valamint az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges.

További jogalap, ha az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges; vagy az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges; és végezetül az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges.

Látszik tehát, hogy az adatkezeléshez való hozzájárulás nem mindig feltétele a jogszerű adatkezelésnek. Ha azonban az adatkezelésnek más jogalapja nincs, az érintett hozzájárulásának jogszerűségével szemben is támaszt egyértelmű feltételeket a GDPR.

A rendelet alapján az érintett hozzájárulása az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez.

Nagyon fontos, hogy a hozzájárulás meghatározásának az összes elemének meg kell valósulnia, egy esetleges vizsgálat vagy hatósági eljárás során a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ezt szigorúan fogja vizsgálni.

Egyértelmű, kifejezett hozzájárulás

Az adatkezelésre csak akkor kerülhet sor, ha az érintett egyértelmű, megerősítő cselekedettel, például írásbeli – ideértve az elektronikus úton tett -, vagy szóbeli nyilatkozattal önkéntes, konkrét, tájékoztatáson alapuló és egyértelmű hozzájárulását adja a természetes személy érintő személyes adatok kezeléséhez.

A GDPR értelmében a hozzájárulás természetesen úgy is megadható, hogy az érintett valamely internetes honlap megtekintése során bejelöl egy erre vonatkozó négyzetet.

Fontos, hogy a hallgatás, az előre bejelölt négyzet vagy a nem cselekvés nem minősül hozzájárulásnak, ugyanis a hozzájárulás megadásának aktív cselekedetnek, nyilatkozatnak kell lennie.

Tájékoztatáson alapuló hozzájárulás

A rendelet megköveteli a hozzájárulás elfogadhatóságához, hogy az megfelelő tájékoztatáson alapuljon. Ahhoz, hogy a hozzájárulás tájékoztatáson alapulónak minősüljön, az érintettnek legalább tisztában kell lennie az adatkezelő kilétével és a személyes adatok kezelésének céljával.

A tájékoztatásnak a hozzájárulás megadása előtt kell megtörténnie, és az adatkezelőnek tudnia kell bizonyítani, hogy megfelelő tartalommal, a hozzájárulás előtt megadta a szükséges tájékoztatást az érintettnek. A tájékoztatás pontos tartalmát szintén meghatározza a GDPR.

Önkéntesség

A hozzájárulás megadása nem tekinthető önkéntesnek, ha az érintett nem rendelkezik valós vagy szabad választási lehetősséggel, és nem áll módjában a hozzájárulás anélküli megtagadása vagy visszavonása, hogy ez kárára válni.

Ehhez kapcsolódik a GDPR azon megállapítása is, hogy a hozzájárulás olyan egyedi esetekben nem szolgálhat érvényes jogalapként az adatkezeléshez, amelyekben az érintett és az adatkezelő között egyértelműen egyenlőtlen viszony áll fenn, mivel így valószínűtlen, hogy a szóban forgó hozzájárulás megadás önkéntesen történt.

Forrás: Origo

Ezzel kapcsolatosan a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a munkahelyi adatkezelésekkel összefüggésben már kimondta, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszonyokban nem értelmezhető a hozzájárulás önkéntessége: a munkáltató és a munkavállaló közötti alá-fölérendeltségi viszonyban, ha az alkalmazott a hozzájárulását megtagadja, ez anyagi vagy nem anyagi természetű hátrányt okozhat neki.

Az érintett hozzájárulására tehát, mint adatkezelési jogalapra, a munkahelyi adatkezelések esetében csak kivételesen lehet hivatkozni, alapvetően akkor, amikor egyértelmű, hogy az adatkezelés során feltétel nélküli „előnyöket" szerez a munkavállaló, és nem érheti őt semmilyen hátrány az adatkezelés megatagadása esetén.

Annak megállapítása során, hogy a hozzájárulás önkéntes-e, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni azt a tényt, egyebek mellett, hogy a szerződés teljesítésének – beleértve a szolgáltatások nyújtását is – feltételéül szabták-e az olyan személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulást, amelyek nem szükségesek a szerződés teljesítéséhez.

Nem jogszerű tehát egy webáruházból való rendelés leadásának feltételéül szabni azt, hogy a vásárló feliratkozzon a hírlevélre – húzta alá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

https://das.hu/

Football news:

Milan is close to signing 16-year-old winger Parma Traore for 1 million euros
Herkus about Krykhovyak in Krasnodar: It is a great success to get such a player. He will prove himself brilliantly
Pochettino lost 23% of matches at PSG - the worst result under the Qataris
The more the fly spins in the web, the more entangled it becomes. Here is how Belarusian officials and coaches persuaded the athlete to go home
Ronaldinho on Messi's victory at the Copa America: This is the only thing that he lacked. I am very happy for him
Mikel Arteta: Jaka stays. He is a key Arsenal player
Parti injured his ankle in a friendly game with Chelsea. Arsenal midfielder will be examined tomorrow