Boldoggá avatták szombaton a nyugat-lengyelországi Wroclawban a Szent Erzsébet Nővérek Kongregációja tíz tagját, akiket 1945-ben a szovjet Vörös Hadsereg katonái gyilkoltak meg Alsó-Szilézia, illetve Csehország területén - írja tudósításában az MTI.
Marcello Semeraro bíboros, pápai legátus a wroclawi székesegyházban megtartott szertartáson elmondott homíliájában kitért az ukrajnai háborúra, és kiemelte: Paschalis Jahn nővér, valamint kilenc rendtársa mártíromsága a jelenlegi európai helyzetre emlékezteti őt.
"Látván az erőszak, a kegyetlenség és az alaptalan gyűlölet jeleneteit, (...) vágyakozunk a szeretet (...) gesztusai által megvalósítható béke és a harmónia építésére"
- mondta a bíboros.
Az általa bemutatott boldoggá avatási szentmisén körmenetben ereklyeként vitték azt a liturgikus kelyhet, amely a kongregációnak az alsó-sziléziai Nysában 1842-ben megalapított első rendházából származik. A nysai rendházban 1945 virágvasárnapján három nővért gyilkoltak meg a most boldoggá avatottak közül.
A liturgikus edényen lövések nyomai láthatók, történelmi források szerint ugyanis
a szovjet katonák, betörve a rendházba, először megszentségtelenítették ennek kápolnáját, a kelyhet pedig étkezéshez használták, majd át is lőtték azt.
A meggyilkolt nővérek tanúvallomások szerint a rendház lakóinak tisztaságát védve haltak mártírhalált, oltalmazni próbálták fiatalabb rendtársaikat és az általuk vezetett gyermekotthon leányait is.
A tíz apáca boldoggá avatása a Szent Erzsébet-kongregáció közleménye szerint azon civil nők és apácák - köztük több mint ezer Erzsébet-nővér - tragikus sorsára is emlékeztet, akiket a szovjet katonák a térségben 1945-ben meggyilkoltak.
Alsó-Szilézia a második világháború előtt Németországhoz tartozott, a lakosság identitása történelmi okok miatt vegyes volt, Nysa környékén például a nyelvjárás német, lengyel és cseh elemeket is tartalmazott. A háborút követően a térség nagyrészt Lengyelországhoz került.
Wroclaw története során először vált szombaton boldoggá avatási szertartás színhelyévé. A második világháború lengyel egyházi mártírjainak első, 108 fős csoportját II. János Pál pápa avatta boldoggá Varsóban az 1999-es lengyelországi zarándoklata keretében.
