Hungary

Dráguláshoz, orvoshiányhoz és hosszú várólistához vezethet az egészségügyi reform

„Az egészségügyre ráfér a reform” – mondja a hvg.hu-nak Leitner György, a tizenkét magán egészségügyi szolgáltatót tömörítő Primus Egyesület elnöke, aki szerint a nemrégiben elfogadott, az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény önmagában előremutató, de nem elég. A hálapénz kivezetését és az orvosi bérek emelését jónak tartja, az állami és a magánellátás merev szétválasztásától azonban óv.

Törvény mondja ki, hogy 2021. január 1-től

©

A jogszabály nem tiltja, hogy egy orvos magánpraxist vigyen, mindenesetre ahhoz engedélyt kell kérni „a kormány által kijelölt szervtől”.

Az állami és a magánegészségügyet szétválasztó új rendszerben rengeteg a kérdőjel és a vitatott pont, a Magyar Orvosi Kamara első reakciója is a tiltakozás volt. A kormány célja az, hogy a beteg kipihentebb orvossal találkozzon, csak győzze kivárni. Ma ugyanis egy szakorvos átlagosan 3-4-5 helyen is dolgozik, „kizsigereli magát, ami nem jó” – véli Leitner György. Mégis úgy látja, a két szektor mesterséges szétválasztása és szembeállítása mindkettő kárára lesz, mivel

nincs két szektorra elegendő orvos ma Magyarországon.

Mégis, hány orvos van ma Magyarországon?

Azt, hogy pontosan hány orvos is van az országban, nem lehet egyértelműen megmondani. A KSH STADAT adatbázisát nyitottuk meg először, eszerint 2010-ben 33 ezer 943 orvos dolgozott Magyarországon, a legutolsó elérhető évben, 2019-ben 41 ezer 282. A különbség 7 ezer 339.

A grafikonon az látszik, hogy az utóbbi 10 évben lényegében folyamatosan nőtt a Magyarországon dolgozó orvosok száma, a legnagyobb ugrás 2015 és 2016 között volt, 1744-gyel lett több orvos. A KSH adatsora szerint 2014 és 2015 között fordult elő, hogy a számuk csökkent. 2010-et megelőzően jellemzően csökkent vagy stagnált az egészségügyben dolgozó orvosok száma.

Ezzel szemben az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) éves humánerőforrás beszámolójában az látható, hogy 2011-ben 48 ezer 355 orvos dolgozott Magyarországon, míg 2018-ban 56 ezer 540 – jelentősen több a KSH adatbázisában szereplőnél. A különbség abból adódik, hogy az ÁEEK nyilvántartásában mindenki ott van, aki Magyarországon diplomát szerzett, vagy külföldön tanult és a diplomáját honosították. Azaz csak azt nem lehet belőle kihámozni, hogy közülük valójában hányan gyógyítanak. Mindössze az tudható, hogy hányan gyógyíthatnának.

Ha a két statisztikát összevetjük, azt látjuk, hogy csak minden második orvos gyógyít beteget állami intézményben. A többiek nyugdíjba, szülési szabadságra vagy külföldre mentek.

Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, hogy megtudjuk, a tárca melyik adatsort veszi alapul és mennyi orvossal számol. Nem kaptunk választ. Azt mindenesetre tudni lehet, hogy ma Magyarországon 1,7 ezer betöltetlen orvosi állás van, a legtöbb a fekvőbeteg-ellátásban.

Megnéztük az Eurostat 2019-es, Magyarországról szóló országjelentését is, és azt láttuk, hogy az uniós átlaghoz képest Magyarországon kevesebb az orvos és kevesebb az ápoló is. Azt írják, a munkaerőhiányt súlyosbítja az egészségügyi munkaerő elöregedése és sok orvos (különösen szakorvosok) kivándorlása, amely az ország 2004-es uniós csatlakozását követően felgyorsult. „2010 és 2016 között csaknem 5 ezer 500 orvos hagyta el az országot, hogy egy másik uniós országban vagy harmadik országban dolgozzon” – derül ki már az OECD szintén 2019-es beszámolójából.

©

Külföld helyett magánkórház?

Nagy kérdés, hogy az állami szektorra vonatkozó béremelés, illetve az átjárhatóság tiltása hogyan befolyásolja majd az elvándorlást, akár külföldre, akár a magánellátás felé. Arra vonatkozóan sincsenek adatok, hogy hány munkaóra áramolhat át az állami egészségügyből a magánba. Több orvossal beszélve arra jutottunk, hogy napi munkaidejük 70 százalékát teszi ki az állami, 30 százalékát pedig a magánegészségügyben végzett munka. „Az orvosok 60-70 százaléka biztosan dolgozik a magánellátásban is” – mondja Leitner György, aki szerint

önmagában az nem probléma, hogy a másodállást engedélyhez kötik, eddig is kellett hozzájárulás, a gond az, hogy ki adja ki, milyen feltételekkel és mennyire lesz korlátozó.

A szakember szerint félő, hogy az egészségügyi dolgozó (az új törvény ugyanis nemcsak az orvosokra vonatkozik) választásra kényszerül: állami vagy magán. Szerinte ennek a következménye az lesz, hogy „a magánszektor fel fogja szívni az orvosok egy részét”.

Lantos Gabriella egészségügyi szakértő korábban a hvg.hu-nak azt mondta, szerinte a tapasztaltabb orvosok választják majd a magánegészségügyet, mert az állami ellátásban még az emelt bér sem éri majd el a korábbi, hálapénzzel kiegészített juttatást. Ezt Leitner György is elképzelhetőnek tartja, úgy fogalmaz, „ha a hálapénz megszűnik, azt nagyon sok orvos számára nem pótolja a megemelt állami fizetés, így lehetséges, hogy ők lesznek az elsők, akik az állami egészségügyet elhagyják”.

Képünk illusztráció

©

Kérdéses, hogy az állami ellátásban fizetendő magasabb bér mire lesz majd elég, illetve mennyire lesz versenyképes a korábbi állami plusz néhány magánpillérrel. „Ha a dolgozói, orvosi bérköltségek nagyon megemelkednek, a szolgáltatóknak azt valamiből ki kell majd termelni” – utal Leitner György egy esetleg áremelkedésre a magánellátásban.

Ha az állami ellátásban a két szektor merev szétválasztása miatt kevesebb lesz az orvos és hosszabb a várólista, a kereslet emelheti az árakat

– magyarázza, hozzátéve, „a kényszer nagy úr”, az elmúlt években azt látták, hogy az alsó középosztályból is nagyon sokan vettek igénybe magánellátást, mert nem akartak hónapokig várni. Úgy látja, összességében a piac nem viselne el egy nagyobb arányú áremelést, „vidéken még igen, ott az árak 70 százalékosak a fővárosiakhoz képest”.

Állami vs magán?

Érvek az állami és a magánellátás mellett is szólnak: előbbiben komplexebb az ellátás, nagyobb a szakmai kihívás. Igaz, az elmúlt 10 évben már a magánellátásban is elérhető az egynapos sebészet, vannak ortopédiai, nőgyógyászati, sőt még onkológiai műtétek is. „Nem állja már meg a helyét, hogy csak az állami ellátásban végeznek komolyabb beavatkozásokat” – mondja Leitner György, hozzátéve, hogy a magánellátásban vonzóak a körülmények, „biztosan lesznek orvosok, akik az államit választják, de nagyon sokan ott fogják hagyni a közellátást, ami akár oda is vezethet, hogy nem lesznek orvosok az állami egészségügyben”.

©

A Magyar Orvosi Kamara több mint 7 ezer 700 orvost kérdezett meg a jogszabályváltozásról, és azt a választ kapta, hogy

A válaszadók 77 százaléka, 5970 orvos nyilatkozott úgy, hogy nem írja alá az új jogviszonyt, és kiderült az is, hogy a megkérdezettek 37 százaléka a magánegészségügybe tart, 35 százalék pedig azt fontolgatja, hogy a szerződés aláírása helyett az országot vagy a szakmát is elhagyja. Külföldre a fiatalabb, a magánegészségügybe a középkorú orvosok terveznek távozni. Az Emmi erre úgy reagált, hogy

az orvostársadalom egy részének bizonytalansága abból fakad, hogy az ellenzék és egyes médiumok tudatosan félremagyarázták a törvényt.

Hogyan kerülhet egy orvos a magánegészségügybe?

Az, hogy ki kerülhet be a magánellátásba, függ a tapasztalattól, a szakmában eltöltött évek számától, a doktor potenciális betegbevonzó képességétől. A magánkórházak ugyanakkor transzparens, teljesítményalapú rendszerükkel vonzóak a fiatalok számára is.

A szektorban már eldördült a startpisztoly, elindult a verseny, az egészségügyi dolgozók közül sokan fordulnak a magánszolgáltatókhoz, jelezve, ha szigorúak lesznek a szabályok, kényértörésre viszik a dolgot, nem maradnak az állami ellátásban. Csak az Országos Gerincgyógyászati Központ és Budai Egészségközpont vezetőjét tucatszám keresték már meg orvosok, hogy kizárólag magánorvosként dolgoznának tovább, és feladnák állami munkájukat. Az intézmény magánkézben van, de állami ellátást is végeznek. A Csányi Sándor OTP-vezér és a Varga Péter által vezetett Medicomp Kft. tulajdonában levő Budai Egészségközpont öt év alatt csaknem megduplázta a bevételét: 2015-ben még 4,7 milliárd forint volt, tavaly már 8,9 milliárd forintot ért el. A cég legnagyobb dobása tavaly az volt, hogy már a volt állami tulajdonban lévő kórházépületet is megvették mintegy 4 milliárd forintért az államtól.

Képünk illusztráció

©

A Leitner György vezette Affidea ma már nemcsak Magyarország, de Európa piacvezető magánegészségügyi szolgáltatója is, 16 ország több mint 246 egészségközpontjában évente 13 millió képalkotó vizsgálatot végezve lát el 4,4 millió pácienst. A holland hátterű cégről az is tudható, hogy tavaly 11 milliárd forintos forgalmat ért el, ami már több mint 1 milliárd forintos nyereséget eredményezett.

A magánegészségügy legnagyobb szereplői két (a pécsi Da Vinci Magánklinika és a tatai Béres Klinika) kivételével Budapesten működnek. A Planslab piacelemző és üzleti tanácsadó kft. megállapításai szerint a 28 legnagyobb (legalább évi 300 302 millió forint árbevételt elérő) szereplő által lefedett piac 43 milliárd forint nagyságú (tehát a 387 milliárd forintos szolgáltatópiac 15 százaléka). Az árbevételük az utóbbi időben évi 11,6 százalékkal, költségeik 13 százalékkal nőttek.

Mekkora is a magán-egészségügyi rendszer Magyarországon?

Lantos Gabriella a Tárki 2018-as Társadalmi Riportjában írt tanulmányt a szektorról. Ebből tudható, hogy évente a magyarok fejenként 200 ezer forint körüli összeget költenek saját forrásból egészségügyi kiadásokra, különösen sok pénzt áldoznak járóbeteg-ellátásra. A Primus Egyesület úgy becsüli, legalább évi 4-5 százalékkal bővül ez a piac, és 2021-re eléri az 1100 milliárd forintot az évi magán-egészségügyi költés összege.

A Primus Egyesület tagjai 2018-ban 440 ezer orvos-beteg találkozót szerveztek, ötmilliónál is több diagnosztikai vizsgálatot végeztek, 25 milliárd forint árbevételt termeltek, és 4,5 milliárd forint adót fizettek az államkasszába. A tagok foglalkoztatókként is jelentős szereplői a magyar gazdaságnak: 3300 embernek adnak munkát.

(Kiemelt képünk illusztráció)

Football news:

Fabio Capello: against such a mediocre Real Madrid, Inter could have played better
Ibrahimovic met with the Swedish national team coach in Milan
Тот Tottenham midfielder Winks scored from 49 yards. This is the 3rd result in the Europa League, all - in this draw
This miss will hurt all men: Molde player missed from half a meter and drove into the bar
Mikel Arteta: I am Very happy with Pepe's game against Molde. Arsenal played well overall
Napoli players came out in t-shirts with Maradona's name and number 10 for the Europa League match
Daniele Bonera: Milan is happy with the game with Lille and only regrets the result