Hungary

Káel Csaba: Az SZFE eddig nem biztosította a filmgyártás versenyképességét

Rengeteg területtel foglalkozik, ezúttal fókuszáljunk a filmiparra. Legutóbb Kálomista Gábor panaszkodott a magyar filmforgalmazásra, de már Jancsó Miklós is azt mondta, hogy baj van vele. Az tény, hogy a hazai filmek a nagy amerikai stúdiók termékeivel versenyeznek az itteni mozikban is. Sok pénzből, sok magyar film készül. Eljutnak a mozinézőkhöz?

Nemcsak Magyarországon, hanem európai szinten sincs megoldva igazán a forgalmazás helyzete. Amerikában régóta tudják, hogy ebben van az üzlet, nekünk is meg kellene tanulnunk. Fontosnak tartanám, hogy ezen a területen is felzárkózzon Európa. Nem kellene félni az erősebb protekcionizmustól sem. 

El tudnám képzelni, hogy a mozikban vagy a közszolgálati médiában olyan szabályozás jelenjen meg, melynek révén a jelenleginél jóval több európai tartalom jutna el a nézőkhöz.

A Nemzeti Filmintézettel dolgozunk azon, hogy jobb helyzetből indulhassanak a magyar filmek a forgalmazásban.

Ráadásul a helyzeti előnyben lévő nagy amerikai stúdiók is szívesen forgatnak Magyarországon, nyilván azért, mert ez előnyös számunkra.

Azért lényeges többek között a bérmunka, mert ennek is köszönhetően jött létre a világszínvonalú magyar filmes szakembergárda, akikkel olyan óriások forgatnak, mint Steven Spielberg, Ridley Scott. Ez komoly bevételt jelent a gazdaságnak, de kialakult ugyanakkor az a helyzet, hogy a külföldi produkciók, akik ezt megengedhetik maguknak anyagilag, elviszik a legjobb szakembereket.

A magyar produkciók elől?

Igen, pedig a magyar filmesek nagyon szeretnek magyar produkciókban dolgozni. Hasonló a helyzet a stúdiókkal is. Kevés magyar film engedheti meg magának, hogy stúdióban forgasson, mert magasak a díjak, és évekre előre le vannak foglalva. Ezért kezdtünk stúdiófejlesztésbe.

Fóton és Mogyoródon is épül egy-egy hatalmas stúdiókomplexum. Az előbbi állami, az utóbbi magánpénzből. Ezek majd rivalizálnak egymással, egymás elől próbálják elhalászni a megbízásokat?

Kedvenc példám erre a prágai Aranyművesek utcája. Ha az első aranyműves kinyírta volna a következőt, most nem lenne ilyen utca. Nagyon komoly kereslet van a stúdiókapacitásra. A londoni egyeduralmat csökkentette, amikor a Marvel tíz évre kibérelte az ottani kapacitás nagy részét. Ha mi csak a morzsákat csipegetjük össze, azzal is megtöltjük a hazai stúdiókat. Ez jó dolog, de ami ennél is jobb, hogy a bérmunkákba kezd beépülni a hazai kreatív ágazat. Remélhetőleg eljutunk arra a szintre, hogy teljes produkciók mindegyik kreatív részét is magyar szakemberek készítik.

Kik tartoznak a kreatív ágazathoz a filmgyártásban?

Például a producerek, rendezők, forgatókönyvírók, látvány-, díszlet- és jelmeztervezők.

Díszlet és jelmez ügyben már elég jól állunk, de a forgatókönyv írásban, még nem tartozunk a legjobbak közé.

Ez tény, ráadásul szorosan összefügg a forgatókönyvírás és a produceri munka. De bedolgozni már ebbe is tudnánk. Nagyon fontosak a koprodukciók, amiből még a Covid-járvány alatt is elég sok volt.

Ezekben a mi szakemberekkel és helyszínnel vettünk részt?

Nem csak ezzel, hanem kreatív szakemberekkel is. A Dűne készítői is rendkívül elégedettek voltak az itteni díszlet tervezéssel és kivitelezéssel. Elérünk majd arra a pontra, hogy ez természetessé válik.

Milyen hatással volt a külföldi bérmunkákra, hogy LMBTQ-ellenességgel vádolják a magyar törvényhozást?

Próbálták felhasználni ezt Magyarországgal szemben is, de kiváló szakembereket, helyszíneket, stúdiókat és igen előnyös feltételeket kínálunk a külföldi produkcióknak. Nálunk projektenként nincs felső plafonja a harminc százalékos adó visszatérítésnek, ami nagyon progresszív irány az állam részéről, ráadásul imádják Budapestet, Magyarországot a sztárok, biztonságos és jól élhető.

A haszon erősebb mint a rossz imidzs?

Egy itt dolgozó producer barátunk adott erre egy jó választ:

Ha van olyan sztár, aki emiatt nem akar idejönni, majd jön helyette három másik. Az LMBTQ-vádak erős politikai szándékból erednek.

A nemzetközi filmgyártásban, ahogy az amerikai mentalitásban mindig erős szerepet játszanak a számok, a gazdasági érvek. De nemcsak ezért szeretnek ide jönni mert olcsóbb, hanem azért is mert Magyarország egyszerűen jó hely. Én imádom ezt az országot, imádom egész Közép-Európát, ezt tartom a világ közepének. A világ szellemi erejének a tekintélyes része innen szivárgott ki a világ többi tája felé.

Nemrég itt volt John Travolta, aki a lányát látogatta meg. Meghívtam a Müpába, hogy nézze meg a Ludwig Múzeumban a Nagylátószög − 120 éves a magyar film című kiállítást, és le volt nyűgözve. Megdöbbent, hogy egy ilyen kicsi országban 120 éve ilyen magas színvonalon gyártanak filmeket.

Nagyszerű kiállítás, de rettenetesen zsúfolt. Ez valóban egy múzeumnyi anyag, ami sokkal nagyobb teret kívánna.

Ez egyfajta bájos provokáció, hogy megmutassuk, milyen hihetetlenül gazdag anyag várja, hogy helyet kapjon a leendő Magyar Mozgókép Házában amit a közeljövőben szeretnénk megvalósítani. Gondoljunk bele, hogy százhúsz éve senki sem állította össze ezt az anyagot. Legyünk boldogok és örüljünk neki, hogy ekkora kincsünk van. Most mondanám el, hogy az archívumunk munkatársai milyen hatalmas örömmel, szívvel-lélekkel dolgoztak ezen a hatalmas munkán. Ezzel megfogalmaztuk, hogy a magyar mozgókép történet ugyanolyan gazdag és értékes kulturális kincsünk, mint az irodalmunk és a zenénk. Aztán átsétáltunk a Müpa másik felére, Travolta beült egy Tosca előadásra, ahol a címszerepet a sztárszoprán, Anna Netrebko énekelte. Utána azt hajtogatta, hogy ilyet még nem látott, elájult az akusztikától is, de főleg a közönségtől.

A Müpa rendben, a magyar film múltja fényes, de mit jelent a magyar filmgyártás jövője szempontjából, hogy a kreatív szakembereket képző Színház és Filmművészeti Egyetemet filmszakos osztályok hagyják el?

Ez azt jelenti, hogy ők az előző oktatási formában szocializálódtak. Abba nőttek bele, és azt szeretnék folytatni. Ők ezt választották, és ebben az országban lehet így választani. Akik most kezdik, azok az új rendszert fogják megismerni, megszeretni, ehhez fognak ragaszkodni.

Most azért nehéz rendezőt találni egy magyar sorozathoz, mert az elmúlt harminc évben főleg szerzői filmes képzés folyt az egyetemen. Én is ilyen szellemiségű képzést kaptam, szinte autodidakta módon kellett megtanulnom a reklámfilm készítést. Nagyon jó lett volna, ha az egyetemen ezt is tanították volna, vagy az lett volna a feladat, hogy mindenki készítsen el egy sorozat epizódot.

Ilyen irányba módosul a képzés az állami SZFE-n?

Az újjászervezett SZFE filmes szakán elindult oktatási programot maximálisan támogatom. Ez olyan oktatás, ami a filmgyártás minden zsánerét tanítja. Lesz egy alapképzés, ahol a szakma leggyakorlatiasabb alapjait kell elsajátítani az elméleti képzéssel együtt, utána, aki továbbmegy a mesterképzésre annál elválik, hogy merre halad tovább, akár a szerzői filmes kibontakozás irányába is. Az aktív filmesek többsége számára nem volt kérdés, hogy módosítani kell az oktatást a filmipar sikere érdekében. Nagy szükség volt a megújításra, mert elképesztő dinamizmussal fejlődő ágazatról beszélünk. Most jöttek ki az adatok arról, hogy bár az év elején még dúlt a Covid, az ágazat bevételei az első félévben meghaladták az eddigi csúcsév azonos időszakát. Ez már a GDP-ben is szemmel látható összeg.

Mennyi ez milliárdokban?

Az eddigi csúcsbevétel 164 milliárd volt 2019-ben. A Nemzeti Filmiroda előzetes becslése alapján jó esély van arra, hogy idén ezt meghaladjuk.

Ez anyagilag biztató, de milyen következményei lesznek a magyar filmes szakma, a képzés átpolitizáltságának, polarizálódásának?

Kevésbé veszélyes következményei vannak az átmeneti polarizálódásnak, mint annak, ha minden maradt volna a régiben, és nem kezdik el a szakmai átalakítást, ezért eltűnnek a szakemberek. Ezt az egyetemet fejleszteni kell, nem működhet a korábbi megalázóan rossz, idejétmúlt infrastruktúrával. Ez egy technikai sportág, nem lehet korszerű eszközök nélkül az élvonalban maradni.

Szeretném leszögezni: a régi forma nem biztosította azt, hogy a magyar filmgyártás versenyképes maradjon.

Egyféle irányt képviselt, a szerzői filmes képzésről szólt.

Ki fogja tanítani a zsánerfilmeket és a sorozatkészítést, ha eddig mindenki szerzői filmesnek tanult?

Ott van például Koltai Lajos, aki most kap hideget-meleget, mert elvállalta az oktatást. Elég komoly világsztárokkal dolgozott rendezőként, operatőrként pedig a filmkészítés nem szerzői oldalán is bőven van átadható, világszínvonalú tudása. Kevés hozzá hasonló világszerte elismert szakemberünk akad. Sok aktív filmes jön majd tanítani, kurzusokat tartani a világ minden tájáról.

Milyen konkrét segítséget nyújt az NFI a filmes képzésnek?

Első körben közvetítjük az elvárásokat az egyetem felé, megfogalmazzuk mik azok a képzési irányok, amikre praktikusan szükség van. Összekapcsolható ez a felnőttképzéssel is, hiszen egy világosító, vagy egyéb fontos filmes szakember képzéséhez nem kell feltétlenül egyetemi diploma. A produceri, gyártási, forgalmazási tevékenységek oktatása is nagyon fontos. A hazai szervizcégekben óriási tudás halmozódott fel. Akik egy sor nagy produkcióban dolgoztak, nyilván sokkal tapasztaltabbak azoknál, akik csak magyar produkciókban mérettettek meg. Ezt a tudást is át kell adni.

Pénzt is ad az NFI?

A diplomafilmekre, ahogy eddig is.

Az átpolitizálódott szakmában joggal merülhet fel a fiatal filmesekben, hogyha lázadnak, akkor nem kapnak támogatást a terveikre, pályázataikra?

Magyarországon még mindig az állami költségvetés által biztosított „áldott állapotban” készülnek a filmek. Minden filmes az gondolja, hogy ebből alanyi jogon neki is jár. Aki nem kap, nyilván politikai és egyéb okokkal magyarázza meg magának, miért nem kapott, pedig ez szakmai kérdés.

Herendi Gábor például többször elmondta a közelmúltban, hogy minden tervét visszadobják, pedig több közönségfilmjével bizonyított, és az ősszel bemutatott Toxikoma miatt sem kell szégyenkeznie.

Neki is elmondtam: magam is úgy gondolom, hogy élete legjobb filmje a Toxikoma. Ha elfogadnánk tőle egy olyan forgatókönyvet, ami nem elég jó, akkor vele tolnánk ki. Nincs emögött semmi sötét titok.

Egy forgatókönyv alapján egyértelműen eldönthető, hogy érdemes-e belevágni egy filmbe?

Az biztosan kiderül, ha nem. A forgatókönyvírás talán még mindig a leggyengébb láncszeme a magyar filmkészítésnek. Ennek az lehet az egyik oka, hogy a szerzői filmek kinyírták a zsánerfilmeket, ahol nagyon pontosan be kell tartani a műfaji szabályokat. A hetvenes évekig nagyon komoly forgatókönyvíróink voltak – mint például Szász Péter, Szász János rendező édesapja, akik zsánerfilmeket is tudtak írni. Ha Keleti Márton nem lett volna zseniális filmes szakember, akkor kinyírták volna, de a kisujjában volt a szakma, és megcsinálta az Állami áruházat Latabárral.

Ezek a rendezők negyvenöt előtt tanulták a szakmát, amikor Magyarország európai filmes nagyhatalomnak számított. Ők átadták a tudásukat a tanítványaiknak, és így tovább. Ezért fontos dolog, hogy ne szakítsák meg ezeket a „vérvonalakat” a képzésben.

Azok már korábban is sok helyen megszakadtak. A hatvanas-hetvenes években nem csak az irodalmi berkekben, hanem a filmesek között is dúlt az urbánus-népies vita, ahol alul maradt a népies oldal. Az is egy megszakított DNS lánc, pedig a hatvanas évek filmes aranykorának pont a sokszínűség volt a lényege. Az akkori televíziós tartalmak között is rengeteg, nagyon magas színvonalú produkciót találunk. Elképesztő teljesítmény volt.

Aztán valahogy

megfakult a szőttes, kihúzogattak belőle bizonyos szálakat. Sára Sándorékat, Kósa Ferencéket például szép lassan félretették.

Ezért fontos cél az, hogy újra színesebbé, teljesebbé tegyék a palettát.

A készülő filmek palettája már most is színes. A Hunyadi családról filmsorozat készül, a hírek szerint legalább tizenegy milliárd forintos költségvetéssel. Valóban a TV2-n mutatják majd be a magyar Vajáknak becézett történelmi sorozatot?

A Hunyadi-sorozat alapanyaga egyedülálló, nincs szükség becézésre. Igen, az egyik legszélesebb elérésű országos televízió, a TV2 adja majd a hazai forgalmazási felületet, a nemzetközi terjesztést a Beta Film nevű német székhelyű világforgalmazó intézi. Lényegi szerepük volt többek közt a Babilon Berlin, a Gomorrah vagy a Magyarországon forgatott Borgiák című sorozatok nemzetközi sikerében.

Világforgalmazásban is gondolkodnak?

Így van, ebbe csak így érdemes belevágni. Jók az esélyeink, mert a Hunyadiak története egész Európát érinti, a történet olyan erős, hogy a fantasy műfaj határait súrolja, tehát mindenütt kíváncsiak lehetnek. Nem véletlenül érdeklődött az ötletünk iránt a Beta Film. Valóban hatalmas vállalkozás, ezért is vonunk be világszínvonalú szakembereket a gyártásba.

A nemzetközi sikerekhez élvonalbeli rendezők, forgatókönyv írók kellenek.

Bízunk Robert Lantos  producer és a showrunner, a szintén kanadai-magyar George Mihalka szakértelmében, akik már nagy és sikeres produkciókban bizonyítottak.

Milyen ütőkártya van még a kezükben?

Sok jó lapunk van. Arról talán még nem esett szó nyilvánosan, hogy a népeken, országokon átívelő történet szereplőit a saját nemzetükből választjuk. Lesznek török, olasz, német, osztrák, lengyel színészek is. Ez tényleg nagy vállalkozás, amit ugyanaz a magyar szakember gárda vesz körül, mint például a Vaják vagy az évek óta nálunk gyártott Last Kingdom – Az utolsó királyság című Netflix-sorozatot.

Arra számítanak, hogy esetleg nyereséget is termelhet a Hunyadi a nemzetközi forgalmazás révén?

Ez nehéz kérdés. Természetesen arra törekszünk, hogy minél több forgalmazási bevételt hozzon. Több külföldi sztár is szerepet kap a sorozatban, ez lényegesen segít a külföldi nézők megszólításában. Ne felejtsük el, hogy eddig még nem készült nagy volumenű, magyar történelmi témájú sorozat! Ez lesz az első. Nemes cél és igazi kihívás, hogy szintet lépjen a magyar filmipar.

Meddig folynak az előkészítő munkák, és mikor indul a forgatás?

A jövő évben kezdődik a forgatás. Ha a 10 résznyi hosszat nézzük, akkor öt mozifilmnyi anyagról van szó, elképesztő előkészítést – díszletek, jelmezek, statisztéria, kaszkadőrök, próbák – igényel.

Készülőfélben van egy másik történelmi témájú film Hadik Andrásról, a legendás magyar huszárról, aki Mária Terézia hadvezéreként megsarcolta Berlin városát. Újra lesz egy történelmi film, ahol mi győzünk?

Ez is nagy vállalkozás, ezen a héten indult a forgatás. A 80 huszár óta nem készült ilyen nagyságrendű történelmi huszár film Magyarországon. Ahhoz képest, hogy az amerikaiak Pearl Harbour szétbombázásról is tudtak olyan filmet forgatni, amelyben ők a győztesek, nekünk könnyű a dolgunk Hadikkal.

(Borítókép: Káel Csaba. Fotó: Csibi Szilvi)

Football news:

Pioli about 3:2 with Verona after 0:2: Milan had to suffer. But we saw that the team is mature
Inzaghi pro 1:3 with Lazio: Inter should not lose his head. An hour leading the score, you have to take 3 points
Neville about Manchester United: I would not like to be a defender of a team that has Ronaldo, Pogba, Bruno, Sancho and Greenwood on the field
Barcelona wants to sign Vlahovic from Fiorentina if they don't buy Holand (Gerard Romero)
Manchester United's new crisis: they lose even with Ronaldo, Pogba blames the defense, Sulscher admits mistakes
Brentford coach: Chelsea are very lucky. We dominated the last 30 minutes. He has 5 strokes!
Tuchel about 1-0 with Brentford: Chelsea were strong in the first 70 minutes and lucky in the last 20