Hungary

Kicsike napocskát gyúrnának, ami megoldaná a Föld minden problémáját

Amerikai tudósok a jövő év első felében elkezdenek kísérletezni egy kompakt, kis méretű fúziós reaktorral, amely a Napban lejátszódó folyamatokat utánozza, és olyan energiabőséget ígér, amivel ripsz-ropsz megoldható lenne a klímaválság, és még az emberiség gazdasági tevékenységét is újjáteremtené. Egy bibi van vele: eddig a tudósok bicskája beletört a kivitelezésbe.

Az Amerikában zajló elnökválasztás egyik kampánytémája, hogy a két nagy párt milyen megoldást kínál az USA energiagondjainak megoldására. Donald Trump republikánus elnökjelölt szerint a klímaváltozással kapcsolatos aggodalom kamu, ezért semmi okuk az embereknek, hogy lemondjanak a fosszilis energiahordozókról, a szénről, az olajról és a gázról. A Joe Biden mögött álló demokrata tábor szerint a klímaváltozás valódi veszély, ezért alternatív energiahordozókra kell átállnia az emberiségnek, de izibe, mert hamarosan visszafordíthatatlan károkat fog okozni a Föld légkörének néhány Celsius-fokos felmelegedése.

Ezt a vitát egy csapásra megoldaná, ha teljesülnének azok az új remények a fúziós energiával kapcsolatban, amelyekről a New York Times és az AlterNet hírportál számolt be. E szerint a híres Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói és egy az egyetemről kinőtt (spinoff) vállalat, a Commonwealth Fusion Systems (CFS) már jövő tavasszal ígéretes kísérletet indít a Sparc névre keresztelt kompakt, azaz kis méretű fúziós reaktorral. A projektet három-négy év hosszúságúra tervezik. Az egyik egyértelmű cél az új energiaforrás létrehozásával a fosszilis tüzelőanyagok gyors kiváltása, s ezzel a jelentős (az évszázad végére több mint két Celsius-fokos) felmelegedés megelőzése.

Alapelv és valóság

A fúziós atomenergia lényege, hogy gyakorlatilag kicsiben lemásolja a napban lejátszódó folyamatot, azaz a hidrogén atomok egyesülését. A hagyományos nukleáris erőművekben a maghasadásból felszabaduló energiát hasznosítják, aminek rendkívül sok halálos radioaktív sugárzást kibocsátó mellékterméke van, első helyen a kiégett tüzelőanyaggal. A fúziós reaktorok kevés ilyen mellékterméket produkálnak, a hidrogénatomok egyesülésének mellékterméke például ártalmatlan hélium. A fúziós energia hátránya, hogy a nehéz a "kicsi napot", azaz az izzó plazmát kordában tartani. Eddig nem sikerült tartósan több energiát nyerni a felvillanásnyi időre létrejövő plazmából, mint amennyit a létrehozása felemésztett.

A tudósok most azért bizakodóak, mert azok a publikációk, amelyek a MIT kutatásáról a The Journal of Pasma Physics tudományos folyóiratban megjelentek, ígéretesek. Elképzelhető, hogy a Sparc tízszer több energiát produkál majd, mint amennyit fogyaszt annak érdekében, hogy egy mágneses mezőben fogva tartsa a magfúziós folyamatot. Akik vitatják ezt a lehetőséget, azok is csak a projekt időtávját tartják túl ambiciózusnak. Egyikük úgy véli, kettővel kell megszorozni azt, amit a MIT és a CFS rá akar szánni a munkára.

Kompakt méret

Ami a kompakt méretet illeti, úgy tudni, hogy a Sparc a MIT korábbi kísérleti fúziós reaktora, az Alcator C-Mod kétszerese lesz, azaz a mágneses mezőt tartalmazó gyűrűjének külső átmérője három méter körül alakulhat. Ezt fogják körbe az egyéb rendszerek. Ez nagyjából negyede a nemzetközi összefogással Franciaországban épülő ITER fúziós reaktor gyűrűjének. A kicsinyítést a szupervezető mágnesek fejlődése teheti lehetővé, amelyekkel jóval erősebb mágneses mezőt lehet generálni a plazma ellenőrzés alatt tartására.

Ami a nagy ígéretet illeti, a Lockheed Martin repülőgép- és hadiipari órásvállalat tíz évvel megelőzte a MIT tudósait abban, hogy kompakt fúziós reaktort ígért. A cég kutatási központjában, a híres Skunk Worksnél olyan fejlesztések indultak, amelyek alapján egy évtizeden belül használható reaktort ígértek, amely elfér egy teherautó platóján. Az álom az volt, hogy előbb-utóbb a cég repülőgépeit is ezzel a technológiával termelt energia fogja majd hajtani. Azóta számos kísérleti reaktort építettek, a méret nőtt, de a Lockheed-Martin nem állt el a dollármilliárdokat felemésztő kutatások finanszírozásától.

Nem igazán kompakt költségek

A költségekről az ITER esetén állnak rendelkezésre becslések. A projektről 2006-ban állapodtak meg, a terv szerint 10 évet venne igénybe az építés, majd a reaktor 20 éven át működne. A kiadásokat akkor 10 milliárd euróra  becsülték, ám a kalkulációval 2015-re átlépték a 14 milliárd dollárt. A teljes építési és működési költséget ma 22 milliárd euróra teszik. Az USA energiaügyi minisztériuma a résztvevőktől természetben érkező részegységeket és szolgáltatásokat is figyelembe véve 2025-re összesen 65 milliárd dollárral számol.

Football news:

Holand and Jan will not play Lazio due to muscle injuries
Van Persie about meeting Maradona: he kissed my left foot and said it was the same as his
Bale doesn't need to prove anything. His presence inspires the Tottenham players. Davis on the midfielder
Pochettino and Raul can replace Zidane at Real Madrid. The club does not want to dismiss the Frenchman yet
Stefano Pioli: Milan need to take the Celtic game seriously. They always play well
Atalanta captain Gomez did not follow Gasperini's instructions in the match against Midtjylland. He was replaced at half-time
We have a big battle ahead of us. Conor and Sergio Ramos agreed to a fight