Két évvel ezelőtt a BP energiaóriás alaposan meglepte a világot, amikor közölte, a globális olajkereslet elérte a tetőpontját, vagyis innen már tartós csökkenés jön. Az idő azonban rácáfolt a vállalatra, amely most radikálisan átalakította a prognózisát.
Két évvel ezelőtt a BP olaj- és gázipari óriás meglepte az energiapiacokat, amikor közölte, a világ átlépte az olajkereslet tetőpontját, vagyis innentől már stagnálás, illetve csökkenés következik.
Amikor az elemzők az olajkereslet tetőpontjáról beszélnek, általában arra az időpontra utalnak, ami után a világ olajigénye visszafordíthatatlanul a csökkenés szakaszába lép. A BP 2020-ban tehát azt állította, hogy ez a pont érkezett már el, és akkor úgy számoltak, hogy a jelenlegi évtizedben legalább 10 százalékkal, a következő két évtizedben pedig akár 50 százalékkal is csökkenhet a globális olajkereslet – írja az Oilprice.com.
A vállalat legfrissebb jelentése azonban hatalmas fordulatot hozott. A cégnek ugyanis azzal kellett szembesülnie, hogy a koronavírus-járvány időszaka nem eredményezte a világ olajigényének jelentős csökkenését.
Legújabb előrejelzésében a BP három forgatókönyvet vázol fel, és mindegyik azzal számol, hogy az olajkereslet az évtized végére meghaladja a járvány előtti szintet, majd csökkenésnek indul.
A leginkább pesszimistának nevezett forgatókönyv szerint a kőolaj iránti globális kereslet 2025-re napi 101 millió hordóra emelkedik, és 2030-ig stagnál. Ezt követően 2035-re napi 98 millió hordóra, 2040-re pedig napi 92 millió hordóra csökken az olajigény.
A „nettó nullásnak" nevezett forgatókönyv a klímaváltozás elleni küzdelem szempontjából a leginkább optimista előrejelzés. E szerint 2025-re már napi 98 millió hordóra csökken a globális olajkereslet, majd 2035-re mindössze napi 75 millió hordóra lesz szüksége a világnak. A BP úgy kalkulál, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 95 százalékkal kellene csökkenteni ahhoz, hogy ez a forgatókönyv valósággá váljon.
A középutas forgatókönyv eközben azzal számol, hogy 2025-re napi 96 millió hordó lesz a világ olajkereslete, ami 2035-re 85 millió hordóra csökken. Ez a forgatókönyv még megfelelne a klímacéloknak, ha 2025-re sikerülne 75 százalékkal csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A BP azonban hangsúlyozta, hogy az előrejelzésüket az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt készítették, vagyis még nem számíthatták bele, hogy ez jelentősen felforgatja majd a globális energiapiacot.
Jelenleg úgy tűnik, hogy az olajipari vállalatok nagyobb mozgásteret kaphatnak a kitermelés növelésére, amíg az olaj- és gázárak magasak maradnak.
Egyelőre tehát nehéz megjósolni, hogy a világ olajkereslete pontosan mikor éri el a tetőpontot, de Carol Nakhle, a Crystol Energy vezérigazgatója elmondta, abban konszenzus van, hogy ez a következő 20 évben bekövetkezik. A szakember kiemelte viszont, hogy a tetőpont elérése még nem jelenti azt, hogy a kereslet onnantól szükségszerűen lendületes csökkenésnek indul.
Nakhle megjegyezte, hogy az OECD-országokban az olajkereslet 2005-ben érte el a csúcsot, napi 50 millió hordó körüli szinten. Vagyis az látszik, hogy 2009 és 2019 között a globális olajkereslet növekedését szinte teljes egészében a fejlődő világ hajtotta, és a következő években is Ázsia lesz a keresletbővülés motorja. Napjainkban a globális olajfogyasztás nagyjából 54 százalékát nem OECD-országok adják.
Az olajkereslet globális tetőpontja tehát még előttünk van, és egyelőre nem is látni pontosan, hogy ez mikor következik be, és milyen hatással jár majd. Az viszont biztosnak tűnik, hogy a következő évtizedekben komoly átalakulások várhatók a globális energiapiacon.
