Hungary
This article was added by the user Anna. TheWorldNews is not responsible for the content of the platform.

„Nyaljátok a bélyeget csajok!” – huszonnégy éves Az ötödik elem

Repüljünk vissza a múltba, méghozzá úgy, hogy bezuhanunk egy taxiba és ellátogatunk a XXIII. századba. Kicsit ellentmondásos, de az 1997-ben bemutatott (Magyarországon éppen október 16-án) Az ötödik elem című film a 2200-as években játszódik, így egyszerre nosztalgiázhatunk és merenghetünk a jövőn.

Luc Besson akció, sci fi, fantasy filmje nemhogy nem megy ki a divatból, de a korral még édesebbé válik, pedig a mozi tele van hibákkal és furcsaságokkal. De valahogy minden amerikai és európai nézőnek a szívéhez nőtt a futurisztikus Die Hard, amit Bruce Willis még naposcsibe korában forgatott, és ami megágyazott Milla Jovovich színésznőnek Hollywood kaptárában.

–Dallas őrnagy, volna itt egy kis feladat!

–Miféle feladat?

–A világ megmentése!

A történet nincs túlbonyolítva. Egy hatalmas lángoló gonosz izé közelít a Föld felé, mert el akarja azt pusztítani. Hamar kiderül, hogy ötezerévenként visszatérő hobbija száguldozni kedves kis bolygónk irányába, és csak egy dolog mentheti meg az emberiséget, öt alapelem. Ebből négy minden horoszkóphívő számára ismeretes, de talán ezoterikus magaslatokba sem kell emelkedni ahhoz, hogy ki lehessen találni őket: a föld, a víz, a tűz és a levegő. És hogy mi az ötödik elem? Arisztotelész természetfilozófiája szerint a kvintesszencia, de Besson inkább a szeretetet választotta megfoghatatlan összetartó erőnek, ami életet lehet az élettelenbe.

Ezt az öt elemet pedig megfelelően használva el lehet pusztítani a gonoszt, a bökkenő csupán annyi, hogy az elemeket elvitték a földről a kedves, teknősbékaszerű űrlények (– Maga német? – hangzik el a kérdés a professzortól, mikor szembetalálkozik egyikükkel), hogy tuti biztonságban legyenek amíg jő a baj, ám mikor ígéretüket betartva próbálják visszacsempészni őket, egy kisebb badabumm ezt megakadályozza, így már megint Bruce Willisnek kell megmentenie a világot.

Nyaljátok a bélyeget csajok! Mert ezt a pasit meg kell írnotok anyucinak!

Nincs túlbonyolítva, ám mégis tele van olyan mondatokkal, gegekkel és finomhangolt kritikával, amitől a film elmozdíthatatlanul beépült a popkultúra alappillérei közé. A magyar fordítás kivételesen szellemes, néhol már parádés, ami fontos, hiszen ez tipikusan az a film, amit ha átmegyünk a rokonokhoz látogatóba, és épp ez megy a tévében, akkor végignézünk, hiába marad le emiatt a nagyi két török és egy spanyol szappanoperáról.

Willis és Jovovich mellett impozáns nevek szerepelnek a filmben, például Gary Oldman, aki bár nem szerette a forgatást, és utálja visszanézni Zorg szerepében magát, remekül alakítja a nagybetűs Gonosz földi helytartóját, aki nem mellesleg már 97-ben bemutatott egy olyan problémát, ami a mai nappal csak aktuálisabbá vált: lehet éltetni a káoszt, gépekkel körülvenni magad, hogy minden a te kizárólagos kényelmed szolgálja, ha torkodon akad egy szem apró cseresznye, máris valódi interakcióra lenne szükség az életben maradáshoz.

A tavaly elhunyt Sir Ian Holm alakította Vito Cornelius papot, aki évezredek óta öröklődő tudást kapott őseitől a nyakába, többek között azért, hogy le tudja fordítani az ősi nyelvről, mit jelent az, hogy ecto gamat (az engedélyem nélkül soha).

Besson Chris Tucker színésszel festette mozivászonra a túlhajszolt, magas lángon égő médiamunkást, és bár Ruby Rhod rádiózik, viselkedése kísértetiesen idézi fel korunk kiüresedett influenszereit. 

Korben szívem! Mi volt ez? Szar! Rossz volt, lapos volt, erőtlen, gagyi, töketlen, én pedig itt showt csinálok tudod? Hmm? Hadd szóljon, pápápá! Úgyhogy holnap, 5-től 7-ig, galaktikus idő szerint legyél olyan kedves, és színezd ki a két szavas szókincsedet.

Bár Leeloo teljes neve nem férne ki egy személyire, fogadok, hogy a karaktert többen tudják megnevezni, mint helyesen kiejteni a színésznő vezetéknevét. (Leeloominaï Lekatariba Lamina-Tchaï, Ekbat De Sebat).

Jelenlegi állás szerint elég valószínű, hogy nem fogjuk megélni a 2200-as éveket, de biztosan sokan reménykednek benne, hogy még az életünkben feltalálják az alvásszabályozót, ami egy tized másodperc alatt altatja el az embert, sőt, páran a rekonstrukciós gépnek is örülnének egy masszívan átmulatott éjszaka után, de az is tömegeknél lehet bakancslistás élmény, hogy az űrben hallgassanak operát a Földre néző kilátással. Bár ez utóbbi, ha Elon Muskon múlik, még össze is jöhet.

A kék színű Diva Plavalagunat Luc Besson akkori felesége játszotta, Maiwenn Le Besco. Sajnos a forgatás a házasságukba került, ugyanis a rendező összejött narancshajú felfedezettével. 

Ha már a rendező és vágya tárgya a téma, azért a filmet nem árt egyszer megnézni azzal a háttértudással is, hogy a kiskamasz Besson állítólag annyira szürkének és unalmasnak találta az életét  tizenöt évesen, hogy kitalált egy képregényekből inspirálódott világot, aminek alapjait elkezdte papírra vetni. Na, hát ez volt Az ötödik elem első változata, amin persze dolgozott még pár évtizedet, de ez jusson eszünkbe, amikor azon gondolkodunk, hogy a női karakterek miért vannak úgy ábrázolva és öltöztetve ahogy, hogy amit nézünk az egy pubertás fiú fantáziája.

 Az ötödik elem egy lendületes, pörgős, igazán szerethető mozi, ami már majdnem negyed évszázada gazdagítja az életünket. Az üzenete pedig bár faék egyszerű, klisés és lerágott csont, úgy tűnik még mindig nem tanulta meg az emberiség, hogy bár sok rossz dolog borítja el a világot, ha meg tudjuk élni a szeretetet, az csempész némi fényt a boldog boldogtalanságba.

–Zöld? 

–Szuperzöld!