Óriási tömeg vonult a Kossuth térig 2012-ben, az első Békemeneten. Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány elnöke az Origónak azt mondta: nem számítottak ilyen hatalmas tömegre. „A menet eleje már a Kossuth téren volt, a vége akkor indult a Hősök teréről. Kijöttek az utcára az emberek, mert érezték, hogy most össze kell fognunk. Rengetegen érkeztek babakocsival, karon ülő gyerekkel, és amerre mentünk, az emberek kiabálták a járdán sétálóknak, hogy "gyertek velünk", és a járókelők is közénk álltak. Ez a hatalmas tömeg pedig békésen vonult végig az utcákon." – mondta. Hozzátette: most, október 23-án is hasonló tömegre számítanak, és azt remélik, hogy a békés tömeg nemcsak a meneten, hanem majd 2022-ben a választásokon is részt vesz. Interjú Csizmadia Lászlóval a Békemenetről és a jövő évi választások tétjéről. A nyolcadik Békemenet október 23-án a Műegyetem elől indul és az Andrássy és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkára, a 2006-os rendőrterror helyszínére érkezik, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mond majd ünnepi beszédet.

Október 23-án újra Békemenetet szerveznek. Miért tartják fontosnak?

A pandémia miatt sokáig nem volt Békemenet, utoljára 2018-ban szerveztünk - óriási tömeg vonult a Parlamentig. A hozzánk csatlakozók és a szellemi honvédők szinte már követelték, hogy itt az ideje egy újabb Békemenetnek, hiszen mérhetetlen a támadássorozat Magyarország ellen. Eljött az idő, most talán kicsit megszabadultunk a súlyos járványtól, így megszervezzük a menetet október 23-án. Több fontos üzenete lesz. Az egyik az ország belső ellenzékének szól, akik belülről rágják, támadják Magyarországot. A másik pedig Brüsszelnek. A harmadik - nagyon fontos - cél, hogy megmutassuk: Magyarországnak jelenleg olyan kiváló gazdasági eredményei vannak, hogy nem megengedhetők a támadások sem Brüsszelből, sem itthonról. Úgy gondolom, hogy ekkora demonstráció ugyanúgy tud üzenni, mint 2012. január 21-én, amikor az első Békemenetet megrendeztük. Nyilvánvaló, hogy Orbán Viktor személye nem tetszik most a nyugati, ultraliberális fősodornak. A magyar népnek rendkívül tehetséges a vezetője, nem véletlenül van 4+12 éve hatalmon. Merkel távozása után nincs még egy kormányfő, akit ennyiszer választott volna újra a nép. A Civil Összefogás Fórum és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány soha nem tud elszakadni a népfelség elvétől. Persze, sokszor mondják, hogy mi egy kormánypárti társaság vagyunk, de ez nem igaz. Mi nemzetpárti alapítvány vagyunk. Ezt vállaltuk. 2009-ben alakult a CÖF, amikor még ellenzékben volt a Fidesz - akkor is a nemzet érdekében hoztuk létre a fórumot, nem pártérdekek mellett. Makovecz Imre hívott minket össze, és mondta, hogy álljunk ki a szabadság, a függetlenség mellett, és hívjuk az embereket is.

Csizmadia László, a CÖF-CÖKA elnökefotó: Talán Csaba

Ha jól emlékszem, akkor, 2009-ben előrehozott választásokat is szerettek volna, amit az akkori ellenzéki pártok egy része nem akart...

Igen, így volt. De nem tudtuk elérni. Az akkori kormánypártok és Gyurcsány Ferenc semmiképpen nem akarták ezt, hiszen azonnal buktak volna, így még másfél évet kihúztak - de az már önmagában a demokrácia megcsúfolása volt, mert egy ilyen bukás után, amit a Gyurcsány-kormány végig vitt, minden normalitás azt követelte volna, hogy mondjanak le. Nem tették.

Tárgyaltak egyébként akkor az ellenzéki pártokkal - például a Fidesszel?

Nem - a Fideszt nem kérdeztük meg. De így, utólag már látom, hogy a Fidesz nagyon bölcsen, a jogállamiság feltételeit figyelembe véve járt el. Demokráciában ugyanis előválasztásra akkor van szükség, ha a nép már nem elég türelmes ahhoz, hogy megvárja a választás törvényes időpontját. Ebből a szempontból a magyar nép is rendkívül bölcs volt. Az őszödi beszéd kiszivárgása után rendkívül nagy tüntetések voltak - jogosan -, október 23-án vízágyúkkal, lovasrendőrök támadásaival, gumilövedékekkel néztek szembe, de azt követően - bár a 2010-es választásokig végig feszült volt a hangulat -, kivárták türelmesen a választások időpontját.

Csizmadia László, a CÖF-CÖKA elnökefotó: Talán Csaba

Ez 2010 volt, amikor a Fidesz-KDNP kétharmaddal nyerte meg a választást. Miért volt szükség 2012-ben az első Békemenet megszervezésére?

Úgy láttuk, hogy a 2010-es választások után a nép kicsit felszabadult, és kezdte feldolgozni a Gyurcsány-kormány rémtetteit. Az Orbán-kormány pedig nagy léptekkel haladt előre. Óriási munkát végeztek rövid idő alatt. Pedig súlyos IMF-hitel volt a nyakunkban - minden egyes magyar ember nyakában 2,5 millió forintos adósság volt, ha elosztjuk az ország adósságállományát. És még nem beszéltünk a rablóprivatizációról, a devizahiteles eladósodásról, arról, hogy Gyurcsányék meghamisították a mérleget a 2006-os választások előtt, nem hozták nyilvánosságra az ország pénzügyi és gazdasági eredményeit, majd hazudozással újra hatalomra kerültek, később elhangzott az a világon egyedülálló, szégyenteljes beszéd - az őszödi beszéd -, amellyel lényegében Gyurcsány Ferenc szembeköpte saját népét. Nem beszéltünk a komoly gazdasági ügyekről: Sukoróról, a Malévról, és még folytathatnánk. Az Orbán-kormány bátor volt, és a nép segítségével – ahogy már említettem is - nagyokat lépett előre. Hihetetlenül gyorsan kezdtünk kilábalni a csődközeli helyzetből. Visszafizette az ország az IMF-hitelt, és látványosan fejlődött. Ekkor - 2011 végén - kezdtük érezni, hogy az Orbán-kormányt politikai- és pénzügyi támadások érik Brüsszelből. Nyilván nem tetszett, hogy nemzeti kormány került hatalomra Magyarországon, és valóban - viszonylag gyorsan - megszabadultunk az adósságoktól, ráadásul új hiteleket nem is vett fel az ország. A Brüsszelből érkezett támadások miatt szólítottuk meg az embereket, hogy jöjjenek el, és mutassuk meg, hogy az Orbán-kormány mellett állunk, mert úgy véljük, hogy jó irányban haladnak végre az ország dolgai.

Számítottak ekkora tömegre, ami az első Békemeneten volt?

Őszintén bevallom: arra számítottunk, hogy sokan jönnek majd el, de ilyen hatalmas tömegre nem. A menet eleje már a Kossuth téren volt, a vége akkor indult a Hősök teréről. Kijöttek az utcára az emberek, mert érezték, hogy most össze kell fognunk, meg kell vívnunk a szabadságért a küzdelmünket. Olyanok is eljöttek, akikre nem is számítottunk. Rengetegen érkeztek babakocsival, karon ülő gyerekkel, és amerre mentünk, az emberek kiabálták a járdán sétálóknak, hogy "gyertek velünk", és a járókelők is közénk álltak. Ez a hatalmas tömeg pedig békésen vonult végig az utcákon.

Nem volt semmilyen provokáció?

Egyes kis eseteket leszámítva nem. Békés volt végig a demonstráció - és óriási. Arra is nagyon büszkék vagyunk, hogy ezt követően is több Békemenet volt, és mind békében, nyugalomban zajlott. Mi mindig úgy gondoltuk, hogy a magyar polgárok békésen is meg tudják mutatni az erejüket. Erre persze van más lehetőség is a Békemeneten kívül, ez pedig a 2022-es választások.

Békemenet 2018fotó: Talán Csaba

Térjünk még vissza az október 23-i Békemenetre. Ugyanekkora tömegre számítanak?

Remélem, hogy nagyon sokan eljönnek. Nemcsak Magyarországról, Budapestről és vidékről érkeznek majd az emberek, hanem tizenöt országból is jönnek majd támogatók - elsősorban civilek, akik azért az Európai Unióban is ismernek, és bátran elmondják, mit gondolnak. A huszonnegyedik órában vagyunk. Fel kell hívni Európa és a magyar nép figyelmét arra, hogy itt lényegében egy öngyilkosság folyik. Ha pedig ezt hagyjuk, akkor az ultraliberális rendszer kialakít egy zűrzavaros európai birodalmat. Minden választópolgárhoz el kell jutni, aki a jobboldalon harcol, hogy menjen el szavazni. Nem elég, hogy a kormány jól végzi a munkáját, ezért az ország is jó irányba halad - legutóbb például a Moody's is felminősítette Magyarországot, de említhetjük az adókedvezményeket, a családtámogatásokat is, a járvány után sem attól kell reszketnünk, hogy minden bedől, hiszen a legerősebbek között van az ország. Tehát ez nem elég - ki kell nyilvánítanunk az akaratunkat a választáson. Persze, sok támadás éri a kormányt. El kell mondani, hogy nincs tökéletes kormány - ahogy nincs tökéletes család és tökéletes ember sem. De hasonlítsuk össze a 2010 előtti időszakot az azt követővel. Brüsszel leginkább a jogállamisággal támad. Nézzük meg először minden európai országnak a jogi felépítését, és kiderül, hogy nincs két egyforma, így nem is lehet harmonizálni ezeket. Most az történik, hogy kipécéznek egy-egy országot - főként Magyarországot és Lengyelországot -, és kiabálják, hogy ez nem jó.

Csizmadia László, a CÖF-CÖKA elnökeFotó: Talán Csaba

Számháború egészen biztosan most is lesz: hányan voltak a meneten, ötezren vagy ötszázezren...

Amikor ellenzékben volt a Fidesz, és Makovecz Imrével kint voltunk Virágvasárnap a Hősök terén 2009-ben, a dobogóról végignéztem a tömegen. A Kodály köröndig álltak az emberek. Nagyon izgultam, mert beszédet kellett mondanom. Amikor vége lett a rendezvénynek, hazafelé menet hallgattam a rádiót, ahol bemondták, hogy kétezren voltak. Elképesztő hazugság volt. De jó példa erre az is, amikor Szijjártó Péter külügyminiszter a CNN-nek ad interjút, és a CNN riportere sorolja a hazugságokat. Hiába válaszol ezekre a külügyminiszter, és cáfolja meg a nyilvánvaló torzításokat, a riporter az ellenkezőjét szajkózza. Nem lehet védekezni a hazugságok ellen - de meg kell próbálni.

Csizmadia László, a CÖF-CÖKA elnökefotó: Talán Csaba

Ön szerint mi a tétje a jövő évi választásoknak?

Ez nagyon egyszerű: lenni, vagy nem lenni. Ennél nagyobb tétet nem lehet megfogalmazni. Robert Schuman, az Európai Unió egyik alapítója mondta, hogy Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. És ez az igazság. Most a magyarok szabadon elmehetnek választani. Szólásszabadság van. Vezető baloldali politikusok is megfenyegethetnek egy magyar polgárt, hogy fogja be a száját, de a testőrük is fojtófogást alkalmazhat a választópolgáron. Magyarországon demokrácia van. Folyamatosan kérdezi a kormány az embereket bizonyos sorsdöntő kérdésekről. Fontos a kormánynak, hogy milyen irányba induljon el - a nép akarata szerint. De vajon megkérdezték-e az embereket mondjuk Franciaországban vagy Németországban a bevándorlásról? Nem. Mert nem merték megkérdezni, ugyanis nagy valószínűséggel a többség ellenezné. Nem ezekben az országokban érezhető inkább a demokrácia hiánya? Amit észre kell venni, hogy a magyarországi ellenzék ígéret-cunamit zúdít az emberekre, de nem szabad felülni a szirénhangoknak. Lássunk tisztán, hogy mit csinálnak: ha Orbán azt mondja, hogy a 25 év alattiaknak nem kell SZJA-t fizetni, az ellenzéki vezetők azt harsogják, hogy ők majd 30 év alatt engedik el az adót. Ez teljes képtelenség. Ha Orbán Viktor 13. havi nyugdíjat ad, akkor az ellenzék rögtön a 14. havi nyugdíjjal kampányol. Hazugság. Volt alkalmuk 2002-től 2010-ig bizonyítani és láttuk, hogy mi lett a vége. Csaknem teljesen tönkrement az ország. Ha most nem mennek el szavazni a jobboldaliak, mert úgy gondolják, hogy minden jól halad az országban, ezért biztos nyer a mostani kormány, ha nem állnak fel a fotelokból, és nem dobják be az urnákba a szavazataikat, akkor visszajöhet az az időszak. A rendszerváltás után több mint 30 évvel elérkezett az idő, hogy döntésképesek legyenek az emberek. Nem maradhatunk örökké kiskorúak. Láttuk az elmúlt évtizedekben, hogy volt ilyen kormányunk, és volt olyan. Tegyük mérlegre, hasonlítsuk össze ezeket a kormányokat. Meg kell tudni különböztetni a fehéret a feketétől. Itt tények vannak, nem érzelmek. Nézzük civil oldalról. A városokban, falvakban élők többségének - akik nem foglalkoznak mélyrehatóan a politikával - az a fontos, hogy jobban és biztonságban éljenek. A politika önmagában másodrendű, egyáltalán nem foglalkoznak azzal, hogy melyik táborhoz tartozzanak. Most pedig tények támasztják alá, hogy az ország jó helyzetben van - így az emberek többsége is sokkal jobban él, mint 2010 előtt. Most a balliberális oldal szabadossággal szédíti az embereket. Különféle izmusok mentén gondolkodnak, és külföldről támogatják őket, helytartói akarnak lenni egy zűrzavaros európai birodalomnak. A választásokon az embereknek kell dönteni - a nép kezében van a marsallbot. Az Európai Uniónak pedig véleményem szerint úgy kellene működnie, hogy legyen hazája a nemzeteknek, és ne egy birodalom osztogassa a cukrot és a korbácsot – kénye-kedve szerint. Vissza kellene állítani a feje tetejéről a talpára az uniót. És itt rögtön mondom, hogy Magyarország és a magyar emberek - itt, Európa szívében - természetesen az unióban akarnak maradni. Fel sem merül, hogy ne akarnának. De az lenne a jó, ha Európa a nemzetek hazája lenne. Dolgozzon az összes nemzetéért - mondjuk úgy: gyerekéért -, és ne azon legyen, hogy egymásnak ugrassza őket. Egy láthatatlan pénzhatalom világuralomra törekszik. Egy ideológiai fegyvert, a nyitott társadalom eszméjét hirdetik, amelyre a fiatalok szívesen mozdulnak, mert nem nyomja még felelősség a vállukat, nincsenek még gyerekeik, nincsenek kötelezettségeik. Viszont ha átalakul Európa egy nyitott társadalmú birodalommá, akkor - véleményem szerint - ők is rabszolgákká válnak. A birodalom kialakításáért küzdő pénzhatalomnak két dolog fontos: megfizetni a helytartókat, akik továbbra is jól élnek majd, és elvenni a hitet és a család fontosságát az emberektől. Más vallást eresztenek Európára, ami lényegében egy zűrzavart kelt. A zavarosban pedig könnyű halászni. Ha pedig már annyi más vallású ember érkezik Európába, és elkezdődik a két hit csatája, úgy járhatunk, mint néhány közel-keleti ország, ahol már nem lehet jogállamiságot - egyáltalán államiságot - teremteni.